Schnauzerek
Gyerekkoromban volt több kutyám is, de ahogy elkerültem otthonról (gimi,
honvédség, egyetem, albérlet, panellakás) hosszú éveken át nem adatott meg
a lehetőség, hogy kutyát tartsunk. A kutya a szabad természetbe való.
Mindig sajnáltam azokat a szerencsétlen ebeket, amelyek valamely panelház
8-9. emeletén voltak egész nap, s türelmetlenül várták, hogy kimehessenek
sétálni néhány percre a szabadba.
1988-ban kiköltöztünk Budapestről
egy Duna-melletti kis faluba, Verőcére. Amint megvettük ezt a kertes
családi házat, eldöntöttem, hogy a vidéki élet nem élet kutya nélkül.
Olyan kutyát szerettünk volna, amelyik a kertben tartható, jól tűri a
hideget, alkalmas a ház védelmére. Végül az óriás-schnauzer mellett
döntöttünk, s ezt az elmúlt 25 év alatt sem bántuk meg. Nagyon jó haverok
és hűséges társak lettek az évek során.
1988 májusában került
hozzánk Alex, egy 3 hónapos sóbors óriás schnauzer. Egy évvel később
"asszony" is került a házhoz, Jessie személyében. Nagyon szép és boldog
pár voltak ők ketten, 20 kiskutyájuk született az évek során. Sok szép
évet töltöttünk együtt velük. Vittük őket mindenhová kirándulni: gyalog,
csónakkal, gépkocsival. Alex 2001 Karácsonyán halt meg, Jessie pedig 2002
nyarán.
Alex halála után az utcán találtunk egy kb. 6 hónapos
kaukázusi - német juhász keverék nőstény kutyát, őt Macinak neveztük el.
Szerettünk volna egy schnauzert a háznál, ezért Jessie halála után egy
sóbors közép schnauzert vásároltunk a Táncoslábú Kenneltől, ő lett Alex
Jr.
TÉGYÉ
Majdnem elfelejtettem, van egy cicánk is, kiskorában nagyon
aranyos púfok, tömör-gyönyör volt, ez lett a neve is TömörGyönyör,
röviditve tégyé. Két képet mutatok, az elsőn 3 hetes, a másodikon 3 éves
